A kézművesség szó jelentése

Kézművességnek nevezzük az ember kézzel és kézi szerszámaival végzett tevékenységét, illetve az így létrehozott termékeket.

A magyar nyelv kézművesség szava a hagyományokra épülő, kézi szerszámokkal, egyedi eljárással folytatott (kis)ipari tevékenységet jelenti.

Történeti okoknál fogva sok hasonló jelentésű, némileg eltérő tartalmú elnevezéssel találkozhatunk, ilyenek:kismesterség,népművészet,kisipar.

 Közös eredet

A kézművesség, a kézműves szakmák gyűjtőneve. Mielőtt szakmákká váltak volna nem volt fontos a kézműves személye, aki rendszerint magának vagy szűkebb környezetének készített tárgyakat.

Amikor a városi életforma, így a piac is kialakult, a kézművesek munkájának egy része áruvá vált. A kézzel elkészített termékek többnyire a mndennapi élet szükségletei, kellékei voltak, edények,textiliák stb. Az ezeket a cikkeket előállító mesterségek története nagyon régre nyúlik vissza, és egyes ágai ma is az ősi formában fennmaradtak, megtalálhatók.

A kézművességnek és a kisiparnak a termékek minősége és a viszonylag szabad életformát biztosító munka jellege miatt mindig nagy volt a presztizse és a vonzereje.

A kézművesek korábban idősebb , mester fokozatú szakemberektől tanulták a kézművességet, és az inas évek után "szabadultak", vádorútra mentek "remeket" készítettek, elkészítették saját szerszámaikat és megnyitották saját műhelyeiket, és később maguk is mesterek lettek.

A gyáripar megjelenése előtt valójában mnden szakma maga készítette szerszámait vagy eszközeit, a kézi munka szerves része volt az életnek. A gépek megjelenésével a kézi munka veszített presztizséből és kiszorult a géppel nem végezhető nehéz testi munka vagy betanított segédmunka kategóriákba.

A kézműves munka reneszánszának és újbóli megbecsülésének egyik akadálya, hogy a kézművesek tárgyai nem tudnak versenyezni a tömegcikkgyártás olcsó, értéktelen termékeivel.